…Itt ülök a világ végén. Eddig tartott az út, nincs tovább.
Ha kinyújtom a kezemet az Óceán felé, szinte érezni lehet, ott már egy új világ
kezdődik. Olyan ez, mintha a térkép szélén az ujjaim a következő lapot
keresnék, ami sokkal szebb és izgalmasabb, mint a mostani, ahol majd nem lesz könny
és fájdalom, ahol majd Isten még közelebb lesz hozzánk, mind most, ahol majd
nem tükör által látunk. De most vissza kell fordulnom, hogy az Ő szeretetéről
tanúságot tegyek, mer ennél nincs fontosabb dolgom.
Éppen a világ végén az óceánban való fürdés után égetem el a ruháimat.
De hogyan is jutottam el a világ végéig? Mit keresek itt? Az
egy nagyon hosszú történet. A szálak egészen 2008-ig nyúlnak vissza. Akkoriban
még a Krisztinavárosban káplánként szolgáltam. (folyt. köv.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése