Patkányok

A héten újra utolsó szerda, és megyek a Krisztinavárosba gyóntatni. Várok mindenkit szeretettel 5 órától

Patkányok

Az embert sok állat veszi körül. Talán a nagyvárosban ez annyira nem feltűnő, de errefelé, azért ez elég egyértelmű. Vannak mindennap megjelenő élőlények, kullancs, szúnyog, legyek, madarak, hangyák, ők a megszokott mindennapok részesei. De aztán vannak olyan élőlények, amelyek ritkábban fordulnak elő, és több galibát okoznak. Az egyik például a vakond, amely képes az egész kertet végigtúrni,és időnként egy-egy tornyot is építeni, hogy a fűnyírót, vagy csak a növényeket tönkretegye. Vannak vaddisznók és őzikék, akik bemerészkednek a faluba, és a temetőben lévő virágokat lelegelik, vannak egerek, amelyek hideg időben bemenekülnek a házakba, némi élelem, és nyugalmat keresve. Az egyik ismerősöm azt mondta, hogy azok az egerek, amelyek alkalmazkodnak az emberhez, megérdemelnék, hogy életbe maradjanak, hiszen a mezei élethez képest már szuper intelligensekké, és egy igazi túlélővé váltak, amelyekről csak tisztelettel szabad beszélni.

Aztán vannak a patkányok. Kicsit nagyobbak mint az egerek, de valójában sokkal több különbség nincs is közöttük, bár azt mondják, hogy többféle betegséget is terjesztenek, sőt a pestist is nekik köszönhetjük.

A minap az udvaron sétálva szembe jött velem az egyik. Illedelmesen köszönt, és berohant a pajtába. Meglepett, mert nem szoktak köszönni, sőt úgy rejtőzködnek, hogy általában nem is lehet tudni, hogy errefelé jártak, csak az ebédjük maradékaiból lehet következtetni, hogy errefelé jártak. Szóval elhatároztam, hogy megszabadulok tőlük.

Szóval elmentem a boltba, hogy vegyek valami eszközt, amivel ártalmatlanná tehetem őket. Az első utam a drogériába vezetett, ahol egy fiatal eladóhölgy  kölnisüvegeket pakolgatta. Miután háromszor végigjártam a boltot vettem a bátorságot, hogy megkérdezzem, van-e patkányirtójuk. De amikor megszólítottam hírtelen elvesztettem a bátorságomat, azt hittem, hogy a patkány szóra felugrik az első székre sikítva, és addig ott is marad, míg a biztonsági őr el nem távolít a boltból, ezért a patkány szó helyett az egér szót használtam, remélve, hogy az egér méreg mellett majd megtalálom az óhajtott szérumot is.. Döbbentem nézett rám, majd remegő hangon közölte- hangjába kis felháborodás is keveredett-, hogy nem tartanak ilyet, próbáljam meg a Tescoba.

A következő utam oda vezetett. Itt már meg se próbáltam körbejárni a boltot, úgyis esélytelen lett volna megtalálni az óhajtott terméket, hanem kerestem egy eladót, amely feltűnő piros pólóban segíthetek? felirattal volt ellátva. Azonnal közölte, hogy a 14. sorban találom meg a kutyakaja mellett. Odafelé azért több helyen is láttam az egérfogókat a polc alatt eldugva, de ezeket a vásárlók biztonsága miatt nem bántottam. A 14. sorban a macskaalom, és a kutyakaja mellett megtaláltam a patkánymérget. Érdekes logika.

Zsákmányommal boldogan siettem vissza hogy a mérget kihelyezzem, amelyet a plüssállathoz hasonló cincogó szomszédjaim már alig vártak.

Antal atya